Napelem dőlésszög és tájolás: mennyit számít, és mi az ideális?

Mi az ideális tájolás és dőlésszög Magyarországon?

A tájolás azt jelenti, hogy a panelek melyik égtáj felé néznek, a dőlésszög pedig azt, hogy mekkora szöget zárnak be a vízszintessel. Magyarországon a legnagyobb éves termelést a déli tájolás és a 30–35°-os dőlésszög adja. Ilyen elhelyezéssel 1 kWp napelem teljesítmény évente kb. 1200–1320 kWh áramot termel; északnyugaton jellemzően kevesebbet, délen és az Alföldön többet.

A jó hír, hogy a hazai magastetős családi házak jelentős részének tetőhajlása eleve ennek a tartománynak a közelében van, így a panelek a tetősíkkal párhuzamosan, külön megemelés nélkül szerelhetők. A tetősíkkal párhuzamos szerelés egyszerűbb, olcsóbb és a szélterhelés szempontjából is kedvezőbb, mint a panelek utólagos megdöntése.

Az „ideális” azonban csak az éves össztermelésre vonatkozik. Bruttó elszámolás mellett a pénzügyi eredményt az határozza meg, hogy a termelés mikor keletkezik, és mennyit tud belőle helyben felhasználni. Erről alább részletesen írunk.

Hogyan állapíthatja meg a saját tetője adatait?

• Tájolás: egy online térkép műholdképén jól látszik, melyik égtáj felé néznek a tetősíkok. A pontosan déli tájolástól való kisebb, néhány tíz fokos eltérés a termelést csak mérsékelten csökkenti.
• Dőlésszög: a ház tervrajzán általában szerepel, de a padlástérben egy egyszerű szögmérő alkalmazással is lemérhető a szarufák hajlása.
• Szabad felület: a kémények, tetőablakok, szellőzők és a tetőszegélyek körüli sávok csökkentik a beépíthető területet. Egy tipikus 430–500 Wp-os panel kb. 1,76 × 1,13 m, azaz nagyjából 2 m².

Ha több tetősík is szóba jöhet, nem kell feltétlenül egyet választani: a panelek elosztása két vagy több síkra teljesen bevett megoldás, ha az inverter bemenetei ezt lehetővé teszik.

Mennyit veszít, ha nem déli a tető?

Az alábbi táblázat az ellenőrzött hazai becsléseket foglalja össze, az ideális déli, 30–35°-os elhelyezéshez viszonyítva.

A számok tájékoztató becslések; a pontos érték a település földrajzi helyzetétől, a tényleges szögtől és az árnyékoló tárgyaktól is függ. A lényeg: egy kelet vagy nyugat felé néző tető sem „rossz” tető, csak ugyanannyi termeléshez valamivel több panel kell. Mivel a panelek ára ma a teljes rendszerköltségnek csak egy része, a néhány plusz panel gyakran kisebb tétel, mint amire a tulajdonosok számítanak.

Északi tetősík

Az északi tájolás a legkedvezőtlenebb, különösen meredek tetőn, ahol a panelek télen alig kapnak közvetlen napfényt. Erre a tetőrészre általában csak akkor érdemes paneleket tervezni, ha a déli, keleti és nyugati felületek már elfogytak. A tényleges termelést ilyenkor mindenképp egyedileg kell kiszámolni.

Ha kíváncsi, az Ön tetősíkjain mennyi termelés várható, a 3D napelem tervezőben a tetőmodell alapján, tetősíkonként kiszámolhatja.

Kelet/nyugat vagy dél? Miért változott a kép a bruttó elszámolással?

A régi szaldó elszámolásnál a hálózat gyakorlatilag ingyenes tárolóként működött, ezért egyetlen cél volt: minél több kWh évente. Az új rendszerek már bruttó elszámolásba kerülnek, ahol a hálózatból vett áram kb. 36 Ft/kWh a rezsicsökkentett sávban (évi 2523 kWh-ig), fölötte 70,1 Ft/kWh, a visszatáplált áramért pedig az egyetemes szolgáltató csak kb. 4–5 Ft/kWh-t fizet.

A déli tájolású rendszer termelése délben csúcsosodik, amikor a legtöbb háztartásban kicsi a fogyasztás, így a többlet nagy része olcsón kerül a hálózatba. A kelet/nyugati elrendezés kevesebbet termel összesen, de a termelése egyenletesebben oszlik el a nap folyamán: a keleti panelek reggel, a nyugatiak délután és kora este dolgoznak, amikor sok háztartásban ténylegesen fogyasztanak. Emiatt a kelet/nyugati rendszer helyben felhasznált aránya gyakran magasabb.

Hogy melyik jár jobban pénzügyileg, az a fogyasztási szokásokon múlik. Ha napközben is otthon vannak, vagy ha akkumulátort is terveznek, a déli tető előnye érvényesül; ha a fogyasztás reggelre és késő délutánra koncentrálódik, a kelet/nyugati kiosztás meglepően jól teljesíthet. A megtérülésről szóló cikkünk ezt az összefüggést részletesen bemutatja.

Lapostető: milyen dőlésszöget érdemes választani?

Lapostetőn a paneleket tartószerkezettel kell megdönteni. Kis dőlésszögnél a termelés kb. 10–13%-kal kevesebb, mint az ideális elhelyezésnél, cserébe több panel fér el, mert a sorok kevésbé árnyékolják egymást, és a szélteher is kisebb. Nagyobb dőlésnél ugyan nő a panelenkénti termelés, de a sorok közé nagyobb távolság kell, hogy ne vessenek árnyékot egymásra, főleg télen, amikor alacsonyan jár a nap.

A lapostetős rendszereknél gyakori a kelet/nyugati, „háztető” elrendezés is, ahol a panelek párban, egymásnak háttal állnak. Ez jó helykihasználást és egyenletesebb napi termelést ad. A lapostető teherbírását és a rögzítés módját (ballasztos vagy átfúrásos) a tervezésnél mindig ellenőrizni kell. Erről a lapostetős napelemekről és tartószerkezetekről szóló cikkünkben olvashat bővebben.

Az évszakos különbség jelentős: júliusban kb. négyszer annyit termel a rendszer, mint decemberben. Meredekebb dőlésszög a téli termelésnek, laposabb a nyárinak kedvez, de az éves összeg a 30–35° körüli tartományban a legmagasabb.

Árnyékolás: gyakran fontosabb, mint néhány fok

A tájolásnál és a dőlésszögnél sokszor nagyobb hatása van az árnyékolásnak. Egy kémény, egy tetőablak, egy szomszédos épület vagy egy fa a panelsor egy részét is jelentősen visszavetheti, különösen ha a panelek egy stringben, sorba kötve dolgoznak. Ezért a tervezésnél nemcsak az égtájat, hanem a környezet árnyékait is fel kell mérni, és szükség esetén több inverterbemenetre vagy optimalizálóra kell osztani a paneleket. Részletesen a napelem árnyékolásról szóló cikkünkben írtunk erről.

A tetőkiosztásnál összességében ezek a kérdések számítanak: melyik tetősíkra hány panel fér, mennyi a várható termelés tetősíkonként, és ebből mennyit tud a háztartás helyben felhasználni. A napelem rendszer tervezőben 3D-ben megrajzolhatja a tetejét, kipróbálhat különböző kiosztásokat, és tételes árat, becsült termelést kap, regisztráció nélkül. Az eredmények becslések, a végleges kiosztást a kivitelező helyszíni felmérés után véglegesíti.